A kisváros Nógrád megyében a Rétsági járás székhelye. Budapesttől 55, Balassagyarmattól 25 km-re található. Vasúton nem közelíthető meg, mivel a Diósjenő–Romhány vonalon a személyforgalom szünetel. Rétság a Börzsöny és a Cserhát határán fekszik, ez az adottság határozza meg a környék jellegét is. A településen áthalad a 2-es számú főútvonal.

Rétságot 1393-ban a Losonczy család birtokában találjuk, neve ekkor Réthi Saagh.

A településhez tartozó Pusztaszántót 1299-ben említik először. 1460-ban önálló községek sorában szerepel, mely azonban a török idő alatt elpusztul. Kastélya a 19. század első felében épült, stílusa klasszicista.

A város egykoron katonaváros volt. A helyőrségi laktanya 1936-ban létesült. Több katonai alakulat állomásozott Rétságon. Az utolsó a MH 31. Hunyadi János Gépesített Lövészdandár volt, amit 1997-ben megszüntettek, és a laktanyát bezárták.

Adatok:

Lakosság: 2756 fő

Terület: 20 km²

Népsűrűség: 137,8 fő/km²

Látnivalók:

• Kastély
• Evangélikus harangláb
• A honfoglalás millecentenáriumára állított kopjafa
• Szent András római katolikus templom

Rétság nem csupán közigazgatási, gazdasági, kereskedelmi és kulturális központja a körzetének, hanem fontos kiindulópontja is a térség idegenforgalmi nevezetességeit meglátogató kirándulásoknak. Rövid autós út után elérhetjük a megyénknek is nevet adó Nógrádi várat, részünk lehet a Diósjenőről induló csodálatos börzsönyi túrákban, élvezhetjük a bánki tó fürdésre, csónakázásra és horgászásra is egyaránt alkalmas vizét, de egy horpácsi látogatással tiszteleghetünk Mikszáth emléke előtt, s felkereshetjük Drégely várát is, hol Szondy György példája emlékeztet bennünket önfeláldozó hazafiságára.