A község neve több Nógrád megyei településhez hasonlóan honfoglalás kori törzs Jenő nevéből származik. A „Diós” előtagot valószínűleg csak a XVII. század során kapta.
A község első írásos említése egy istenítéletre bízott peres ügyhöz fűződik. Nevét 1274-ben a váci káptalan oklevele említette először Jenew néven. Diósjenő Jenő (vár) már a kőkor óta lakott hely lehetett, a környéken talált kőkorból származó leletek szerint. Diósjenő község Budapesttől mintegy 60 km-re Nógrád megye nyugati részén a Börzsöny lábánál fekszik. A település könnyen megközelíthető autóval 2-es számú főútról, Nógrádon keresztül, illetve vasúton a MÁV 75-ös számú (Vác–Balassagyarmat) vonalain. A falu, mely bírájának választotta Kossuth Lajost Nógrád megye legnyugatibb településeinek egyike a két tava és strandja végett kedvelt kiránduló, horgász-, valamint nyaralási és vadászati lehetőségeiről is nevezetes 2768 lakosú település. A festői üdülőhelyű község területének döntő része a Duna-Ipoly Nemzeti Park Börzsönyi Tájegységéhez tartozik. A falu fő vonzerejét ma is a Börzsöny jelenti, de sokakat vonz a falutól fél órás sétával elérhető halastó is. Hírességek kiknek neve a településhez kötődik: Surányi Endre író és feltaláló, aki 1912-ben született Diósjenőn, valamint, Szentgyörgyi István színművész 1842. február 20-án született, elemi tanulmányait a Diósjenői iskolában végezte.

Adatok:

Lakosság: 2756 fő

Területe: 58 km²

Népsűrűsége: 47,52 fő/km²

Látnivalók:

• Római katolikus templom 1788-ban építették
• Református templom 1791-ben épült
• Tájház 2010 nyarán nyílt meg
• Pincesor 1830-as években épültek
• Marcus Aurelius emlékműve
• Kápolna 1993-ban építtette a katolikus egyház