Településeink:

• Alsópetény
• Bánk
• Berkenye
• Borsosberény
• Diósjenő
• Felsőpetény
• Keszeg
• Legénd
• Nézsa
• Nógrád
• Nógrádsáp
• Nőtincs
• Ősagárd
• Rétság
• Romhány
• Szendehely
• Tereske
• Tolmács

A település, Budapesttől 54 kilométere északra a Jenői és a Tolmácsi-patak kelet-nyugati irányú völgyében fekszik, a 2-es útról Rétság előtt nyugat felé, vagy Rétságon belül szintén nyugat felé lekanyarodva érhető el. A vasúti kapcsolata (a Diósjenő–Romhány-vasútvonal) 2007. március 4-étől ideiglenesen megszűnt.

Tolmács nevét a honfoglalás után egy évszázaddal a Kárpát-medencébe települt egyik besenyő törzsről kapta. Az Árpád-korban a Szent János Lovagrendnek volt erődített rendháza a mai Kálváriadomb területén, erre vonatkozó okleveles adat 1274-ből van. Ekkor még nem létezett mai helyén a falu, az csak a 14. században települt oda. A falu 1393-ban a Losonczy család birtokában volt. A Kálváriadombon lévő johannita templom falai 1845-ben dőltek össze. Helyette a Pyber féle 18. századi kastély átalakításával hozták létre 1851 és 1854 között a falu jelenlegi római katolikus templomát. A 18. században épült barokk stílusú Szentiványi-kastély jelenleg elhanyagoltan árválkodik a falu közepén. A vasutat 1909-ben építették ki.

Adatok:

Lakosság: 756 fő

Területe: 12 km²

Népsűrűség: 63 fő/km²

Látnivalók:

• Szentiványi (Herzfeld)-kúria
• Kálváriadomb
• Szent Lőrinc Vendégház és Lekvárium

• Szent Lőrinc vértanúnak szentelt római katolikus templom

Nógrád megyében a 2-es számú főútvonal Rétság után szakaszáról, egy 1 km-es bekötőúton érhető el. Tereske (-monostor, Tót-) Árpád-kori település. Nevét 1219-ben említette először oklevél Triskai néven. 1255-ben Triske, Tottriske, 1274-ben Tottreske néven. Tereskének már a tatárjárás előtt is voltak lakosai. Erről tanúskodik az altemplommal és eredeti freskókkal rendelkező román kori templom is. A 16. század közepén a török hódoltsághoz tartozott. 1593-ban szabadult fel a hódoltság alól. 1598-ban Kampor Ferenc özvegyének volt a birtoka. A 18. század első felében a Frideczky család birtoka volt. A 20. század elején Nógrád vármegye Nógrádi járásához tartozott. A községhez tartoztak Dennek-pusztán kívül Farkasvölgy-, Ilonka-, Károly-, Kormos és Ledér-puszták is.

Adatok:

Lakosság: 685 fő

Területe: 17 km²

Népsűrűség: 40,29 fő/km²

Látnivalók:

• Római katolikus templom
• Frideczky (Barcza) Kúria
• A Római katolikus templom
• Temetőkert
• Tereskei horgásztó
• Huszár kastély

A település Nógrád megye délnyugati részén, a Dunakanyar közelségében, a Naszály és a Börzsöny lábánál található. Budapesttől 45, Váctól 11, Rétságtól 10 km-re fekszik. Megközelítése a 2-es főúton, amely keresztülhalad a községen.

Egyéb belterületei:

• Katalinpuszta
• Szarvasrét-lakópark

Külterületi településrészei:

• Erdészlak

Németek alapították a községet. A különálló, de közigazgatásilag a faluhoz tartozó Katalinpuszta Nógrád megye nyugati kapuja. A váci püspökség ősi birtoka volt a környék, amit valószínűleg még Szent István adományozott az egyháznak. A környék neve valaha Szenthely volt – bizonyára a földbirtokos püspökség után – ami az idők során Szendehelyre módosult. a környékbeli lankákon a mai napig kiterjedt szőlőskertek vannak, bizonyítva, hogy az utódok sem felejtették el a vincellérség fogásait. A Börzsöny szélén fekvő település lakói jelentős erdőművelést is folytattak. A falu új részén, a Börzsöny szélén egy kis kápolna található. Katalinpusztán nincs templom, de áll itt egy fa harangláb. Mindkét településrészen sok régi lakóház maradt fenn, és majd mindenhol őrzik a jellegzetes, pirosra festett népi bútorokat is: ezeket a fenyőfából készült berendezési tárgyakat „fláderos” festéssel színezték. Az ófalu boltíves műemlék hídjának mellvédjén Nepomuki Szent János 1830-ban faragott kőszobra áll.

Adatok:

Lakosság: 1542 fő

Területe: 10 km²

Népsűrűség: 154, 2 fő/km²

Látnivalók:

• Római katolikus templom
• Honismereti Ház
• Egylyukú Boltozott Kőhíd

Romhány község Nógrád megye nyugati felében a Cserhát dombjai között található. A települést Budapestről a 2-es számú főúton Rétság városát érintve, Bánkon át érhetjük el bő egy óra elteltével.

Romhány Árpád-kori település. Nevét már 1200-as években említette oklevél. Neve a német Ruhmann személynévből ered. Romhány eredetileg két külön település volt: Kisromhány és Nagyromhány néven. Az 1598-as összeíráskor még két falu szerepelt, és mindkettő a Bornemisza család birtoka volt. Az 1633 évi adóösszeírásban azonban már csak egy Romhány nevű település szerepelt.

A falu egykor a Lókos-patak déli részén, a dombon terült el, itt még az 1800-as években is láthatóak voltak a kastély és a templom romjai. Határában vívták 1710. január 22-én a Rákóczi-szabadságharc egyik utolsó csatáját, amelyben a kuruc-lengyel-svéd-francia sereg még egyszer megpróbált győzelmet kiharcolni, de nem sikerült.

Adatok:

Lakosság: 2106 fő

Területe: 25 km²

Népsűrűség: 84,24 fő/km²

Nevezetességei:

• Prónay-kastély
• Római katolikus templom
• Török mogyorófa
• Turul-emlékmű
• Rákóczi-obeliszk, a romhányi csata emlékműve
• Laszkári kúria
• Kőhíd, Nepomuki Szent János szoborral

A kisváros Nógrád megyében a Rétsági járás székhelye. Budapesttől 55, Balassagyarmattól 25 km-re található. Vasúton nem közelíthető meg, mivel a Diósjenő–Romhány vonalon a személyforgalom szünetel. Rétság a Börzsöny és a Cserhát határán fekszik, ez az adottság határozza meg a környék jellegét is. A településen áthalad a 2-es számú főútvonal.

Rétságot 1393-ban a Losonczy család birtokában találjuk, neve ekkor Réthi Saagh.

A településhez tartozó Pusztaszántót 1299-ben említik először. 1460-ban önálló községek sorában szerepel, mely azonban a török idő alatt elpusztul. Kastélya a 19. század első felében épült, stílusa klasszicista.

A város egykoron katonaváros volt. A helyőrségi laktanya 1936-ban létesült. Több katonai alakulat állomásozott Rétságon. Az utolsó a MH 31. Hunyadi János Gépesített Lövészdandár volt, amit 1997-ben megszüntettek, és a laktanyát bezárták.

Adatok:

Lakosság: 2756 fő

Terület: 20 km²

Népsűrűség: 137,8 fő/km²

Látnivalók:

• Kastély
• Evangélikus harangláb
• A honfoglalás millecentenáriumára állított kopjafa
• Szent András római katolikus templom

Rétság nem csupán közigazgatási, gazdasági, kereskedelmi és kulturális központja a körzetének, hanem fontos kiindulópontja is a térség idegenforgalmi nevezetességeit meglátogató kirándulásoknak. Rövid autós út után elérhetjük a megyénknek is nevet adó Nógrádi várat, részünk lehet a Diósjenőről induló csodálatos börzsönyi túrákban, élvezhetjük a bánki tó fürdésre, csónakázásra és horgászásra is egyaránt alkalmas vizét, de egy horpácsi látogatással tiszteleghetünk Mikszáth emléke előtt, s felkereshetjük Drégely várát is, hol Szondy György példája emlékeztet bennünket önfeláldozó hazafiságára.

A falu Nógrád megye délnyugati részén, a Naszály hegy lábánál helyezkedik el. A terület arculatát a Naszály és a Cserhát dombjai határozzák meg. A település könnyen megközelíthető a 2-es számú főút nőtincsi leágazásától alig 8 km-re, valamint igen jól megközelíthető még a Rád-Penc-Keszeg útvonalon is. Nevének eredete, a középkorban a királyi vadászatokon alkalmazott agarakat itt tenyésztették, az „ős-” jelzőt 1906-ban kapta megkülönböztetésképpen. A hely ősidőktől lakott, a község határában őskori kőedény-töredékeket, kőeszközöket találtak. A falu középkori település. A 15. század elején királyi birtok volt. 1424-ben Zsigmond király feleségének, Borbála királynénak adományozta.

A 15. század végén Szanda várához tartozott. A 16. században birtokperek folytak a településért, végül Szapolyai János nyerte el, aki 1526-ban Werbőczy Istvánnak adta.

A környék évszázadokon keresztül igen elzárt volt, megőrizte a régi, szlovák hagyományokat. A településen máig sokan beszélik a szlovák nyelvet. A település környezete természeti értékekben gazdag, sok kirándulási lehetőség kínálkozik.

Adatok:

Lakosság: 291 fő

Területe: 11 km²

Népsűrűség: 26,45 fő/km²

Látnivalók:

• Zsömle-barlang
• Násznép-barlang
• Falumúzeum
• Sinkár-Patak völgye
• Evangélikus templom

Az ezeréves múltra visszatekintő, festői szépségű község Nógrád megye délnyugati részén, a Naszály hegy lábánál található. Budapesttől való távolsága 52 km, a hazánkat Szlovákiával összekötő 2-es számú főút mellett fekszik. A falut a Cserhát dombvidéke és a Naszály ölelik körbe. A település nem rendelkezik vasúti közlekedéssel. A falu nevének eredete bizonytalan. A falut először egy 1317-es oklevélben említik Neutych néven. A következő évszázadokban a település neve sokszor változott: Neuchech, Newtyth majd Newtheth néven említik. Az 1600-as években már Nőtencs néven találkozunk a faluval. Mások a szláv eredetű netecs, netecsa szavakból eredeztetik, melynek jelentése: nem folyó víz. Ez a falut régen kettéosztó, mára lecsapolt tóra, illetve a Lókos-patak lápos, mocsaras területére utalhat. A szájhagyomány szerint a Zsukma-völgyben, a Török-dombon állt a nógrádi basa háreme. Az ott fogvatartott magyar lányok hajfonataikból kötelet készítettek, majd ennek segítségével ereszkedtek le a kastély ablakából. A lányok menekülésük alatt szétszórták a hajfonatokat, a falut innen nevezték el a törökök Nőtincsnek. A Nőtincsen talált őskori leletek tanúsága szerint a település már az őskorban is lakott volt. A honfoglalás idejében valószínűleg királyi birtok volt. Az Árpád-ház kihalásáig királyi birtok volt, később a megye más részeihez hasonlóan Csák Máté fennhatósága alá került. A következő évszázadokban a nemesség birtokolta. A falu életét sokáig a mezőgazdaság határozta meg a 20. század folyamán több ipari vállalkozás is működött a település területén. A környéken fontos kenyérkereseti mód a málna (és egyéb bogyós gyümölcsök) termelése.

Adatok:

Lakosság: 1047 fő

Területe: 20 km²

Népsűrűség: 57,65 fő/km²

Látnivalók:

• Római Katolikus Templom
• Gyurcsányi-Scitovszky-kúria kertje
• Nepomuki Szent János és Szent Amália kápolnája
• Szent Flórián Szobor
• Seholsziget Élménypark
• Nőtincsi-tó

A Cserhát és a Gödöllői dombság találkozásánál, Nógrád megye délnyugati szegletében, Pest megye határán elhelyezkedő község. Budapestről az 2/A autóút Rádi lehajtójától a Rád-Penc-Keszeg-Nézsa-Nógrádsáp útvonalon, kényelmes tempót választva egy óra elteltével érhető el a település. Váccal szinte óránkénti autóbuszjárat köti össze Nógrádsápot.

Nógrádsáp eredetileg két önálló település egyesítésével alakult ki. 1928-ban Alsó- és Felsősápot vonták össze Nógrádsáp néven. Az egyesítéshez elsősorban az vezetett, hogy erre az időre a két település teljes mértékben összeépült, lakói házassági kapcsolatok révén keveredtek, a 14. században épült késő gótikus templom is közös használatban volt. Alsósáp a váci püspökség ősi birtokai közé tartozott. 1460-ban már e püspökség birtokai között sorolták fel. Felsősáp csak az 1715 évi összeírásban szerepelt először, akkor csupán 5, az 1720 évi összeírásban pedig 4 tót háztartását vették fel. 1720-ban kuriális községként szerepel, de csak a földesura volt nemes. Az 1700-as években több birtokosa is volt. A határban emelkedik a Tatárhegy, mely a népvándorlás- vagy honfoglaláskorából való csonka kúp alakú magaslat, sáncokkal körülvéve. Lakói vendégszerető, szorgalmas, dolgos emberek. A turistaként érkezőknek a táj nyújtotta csodálatos panorámán kívül sok, szép látnivaló lelhető fel, amelyek egyaránt gyönyörködtetik a szemet és a lelket. Teljes a közmű ellátottság, kiemelkedően jó színvonalú az egészségügyi ellátás. Az óvodai és általános iskolai nevelésen kívül szakmunkásképzéssel és zeneoktatással is foglalkoznak. A sportot kedvelők számára is gazdag kínálattal rendelkeznek a tenisztől a lovaglásig sok minden fellelhető a településen. A szolgáltatások gazdag választékáról és jó színvonaláról a községben élő több mint 60 vállalkozó gondoskodik.

Adatok:

Lakosság: 826 fő

Területe: 15 km²

Népsűrűség: 55,07 fő/km²

Látnivalók:

• Nógrádsápi gótikus templom
• Boldogságos Szűz mennybemenetele templom
• Lourdesi barlang és Keresztút
• Tatárka-hegy: földvármaradványok
• Harangtornyok
• Kisboldogasszony-plébániatemplom:
• XIV. sz-i gótikus templom

A ma Nógrádsápon élő emberek legfontosabb célja az elmúlt évekre jellemző dinamikus fejlődés folytatása, a község gyarapítása, szépítése, a település kulturális életének bemutatása és sok más értékteremtő tevékenység.

Nógrád megye délnyugati részén, a Börzsöny keleti előterében található. Megközelíthető a 2-es számú főút irányából, vagy vasúton, a 75-ös számú (Vác-Balassagyarmat) vonalon. Népszerű kirándulóhely. A falu (vár, megye) nevét a bolgár-szláv Novigrad, azaz Újvár elnevezésből kapta. Története a honfoglalás előtti időkre vezethető vissza, már ebben a korban is kulcsfontosságú helynek számított. I. István király városi rangot adományozott neki és a megye székhelyévé tette. Anonymus a vár keletkezési idejét Árpád korára teszi. A 0,91 ha területű vár a 286 méter magas, 9 ha területű Vár-dombon áll. Állapota mára nagyon leromlott, de már hozzáfogtak a restaurálásához. Okleveles adataink 1108-tól vannak a királyi várról, melynek abban az időben bizonyos Slauiz a várnagya és ispánja. A budai káptalan 1299-es iktatólevelében “Castrum Novigrad” néven említik. IV. László király I. Tamás váci püspöknek adományozta Nógrádot. Az adományozás valószínűleg az 1274-1284-es évek között történt. A törökök elvonulása idejére a falu elnéptelenedett, ezért a Felvidékről származó szlovákokkal telepítették be, akik magukkal hozták nyelvüket, szokásaikat.A jelenlegi római katolikus templomot Migazzi Kristóf váci püspök építtette 1757-ben. Az evangélikus templom 1865-ben épült fel.

Adatok:

Lakosság: 1374 fő

Területe: 30 km²

Népsűrűség: 45,8 fő/km²

Látnivalók:

• Nógrádi vár
• Boldogasszony plébánia templom
• Kálvária domb, millenniumi emlékpark
• Római katolikus és evangélikus templom
• Szlovák Nemzetiségi Tájház
• Nógrádi Vadaspark

A Nógrádi Vadaspark a Börzsöny lábánál, mintegy 50 kilométere északkeletre fekszik Budapesttől. A park 110 hektáron terül el, mely egyéni tulajdonban, családi gazdálkodás keretein belül működik. Rohanó világunkban a családi gazdaság megteremtette a természethez visszavezető utat a Nógrádi Vadaspark képében, ahol természetes élőhelyén szemlélhetőek meg a fenséges gímszarvasok, a dámvadak viselkedése, a muflon kosok vad összecsapásai és a vaddisznó családok vidám csörtetése.

A vadállományon kívül találkozhatnak a gazdaság területén élő háziállatokkal (macskákkal, kutyákkal, lovakkal, birkákkal, szamarakkal, marhákkal) és gondtalanul élvezhetik a természet közelségéből áradó nyugalmat.

Nógrád megyében az Északi-középhegységben, a Cserhát nyugati vonulatai között, a Nézsa-Csővári-dombságban elhelyezkedő település. Budapesttől 50 km-re, Nógrád megye délnyugati határán fekszik, közvetlenül szomszédos Pest megyével. A község átlagos tengerszint feletti magassága 235-270 m. A község története a honfoglalásig nyúlik vissza. Korabinszky szerint Nisza (Nysa) vagy Nesza, túlnyomóan katolikusokkal lakott, termékeny határral bíró Nógrád vármegyei település.

Nézsával kapcsolatos eddig ismert legkorábbi írásos oklevelekből kiderül, hogy a XIV-XV. század környékén a Nézsai (de Nysa) család birtokolja.

Nézsa tiszta levegőjű, csendes kis falu. Vezetékes víz, gáz, telefon, kábeltelevízió, ADSL internet-lehetőség is van. Az itt élők egy része Pest megyébe, Vácra illetve Budapestre jár naponta dolgozni. Egyébként pedig főként szőlő és bogyósgyümölcs-termesztéssel (málna, ribizli) és kisebb-nagyobb földjeiken való gazdálkodással foglalatoskodnak, állattenyésztéssel kevesen foglalkoznak a településen.

A község környezetében szép, és a helyiek által igen kedvelt kirándulóhelyek és természeti jelenségek találhatóak. A település látképét is meghatározó Nézsától délre lévő Vas-hegyről (358,3 m) messzi kilátás nyílik a Cserhát lankáira és a környező településekre innen nem messze elterülő Vár-hegyen (332,9 m) találjuk a Csővári-vár romjait. Északra pedig található a Kő-hegy (422,6 m), és ennek közelében az érdekes formájú Szív alakú-tó. Ezek jelenleg egy kialakulófélben lévő falusi turizmus meghatározói lehetnek.

Adatok:

Lakosság: 1093 fő

Területe: 19 km²

Népsűrűség: 57,53 fő/km²

Nevezetességei:

• Kálvária, Szent Anna-kápolna
• Reviczky-kastély
• Római katolikus templom
• Ezersziget-tó

Nógrád megye déli részén található, a Cserhát dombjai között. A település megközelíthető a 2-es főúton, Nézsán keresztül, vasúti közlekedés nincs. Legénd az Árpád-korban alapított község. Nógrádsáp felé eső részében, a templommal szemközti domboldalon az eke gyakran forgat ki régi téglákat a földből. Itt állhatott a település a török kort jóval megelőző időkben. A 18. századtól többségben szlovákok lakják.

Adatok:

Lakosság:424 fő

Területe: 18 km²

Népsűrűség: 23,6 fő/km²

Látnivalók:

• Római katolikus templom (Nagyboldogasszony). A templom építésének kezdete az Árpád-korra tehető. A templom a században készült el, stílusa gótikus. A XVIII. század elején állapota leromlott, részben elpusztult, 1769-ben és 1888-ban barokk stílusban átépítették. A templom a település külterületén épült.
• Evangélikus templom, barokk stílusban épült 1807-ben
• Kápolna, a település centrumában áll, stílusa klasszicista.
• Káldy-kastély
• Nyáry-kastély

Legénd Üdülőfalu egy húsz házból álló létesítmény, mely egy gondosan kialakított és ápolt területen fekszik, a Cserhát szelíd lankái által védetten, mintegy megbújva a kíváncsi szemek elől. Ez az üdülőfalu Legénd központjától pár száz méterre fekszik,  amely szerencsésen meg tudta őrizni egyszerűségét, és helyzete révén átmenő forgalomtól is mentes. Mindenki számára elérhető közelségben vannak azok a kényelmes piknikező helyek, ahonnan megcsodálható a páratlan kilátás és élvezhető a táj szépsége. A környék nyugalma, a természet kézzelfoghatósága minden vendég számára felüdülést jelent, kikapcsolódást a hétköznapi élet megszokott rutinjából.

Keszeg község Nógrád megye délnyugati csücskében található település, Nógrád és Pest megye határán fekszik, Budapesttől 50 km-re. A község három útvonalon közelíthető meg, északról Rétság, dél-nyugatról Vác, dél-keletről Aszód irányából. A falut rendszeres autóbusz járatok kötik össze Vác várossal, Budapesttel, illetve a szomszédos településekkel.

A község egyike Nógrád megye legmagasabban fekvő településeinek. Fekvésének és a környező erdőségeknek köszönhetően csodálatos a levegője. Keszeg nevének eredetéről annyit tudunk, hogy “Kőszeg” elnevezésből indult, mely a későbbiek folyamán, igazodás útján, Keszegre változott. Keszeg és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt, az itt talált e korból származó leletek alapján. A honfoglalás korában lakott településként “hadrendi szálláshely” lehetett, tehát a név honfoglalás kori “hadrendi név”. Nevét 1412-ben, egy Zsigmond király idejéből származó oklevél említette először. A mai Keszeget a római katolikus vallás gyakorlása jellemzi, a tót (szlovák) nyelv használata teljesen eltűnt.

Adatok:

Lakosság: 625 fő

Területe: 10 km²

Népsűrűség: 62,5 fő/km²

Látnivalók:

• Huszár-Purgly-kastély – Barokk (copf) stílusban épült 3 épületből álló kastély, melyhez közel 2 ha-os őspark tartozik. Nevét építtetőjéről a baráthi Huszár családról kapta. Műemlék. Jelenleg óvoda működik benne.
• Római katolikus templom, a kastély szomszédságában. Műemlék.

A festői környezet, a dombos vidék látványa feledteti a meleg vizű forrás és vízpart hiányát, azonban teljes a közműellátottság (víz, gáz, csatorna) és minden lakó számára biztosított a vezetékes telefon, a kábeltelevízió és a széles sávú internet használatának lehetősége.

A község Nógrád megye délnyugati részén található. A Cserhát dombvidéke öleli körbe és a Pusztaszántói, valamint Lókos-patakok mentén terül el, Budapesttől 60 kilométerre A település környezetét nagyban meghatározza a cserháti táj jellege. Első írásos említése 1247-ből való (Pethen), akkor még Alsópeténnyel közös falut alkotnak, a két település csak a 14. században vált ketté. Az Árpád-korban a Csák nemzetségbeli Ugrin birtoka volt, akit IV. László király 1277-ben tárnokmesterévé nevezett ki. A 15. század végén, 1477-ben a Petényi családé lett, akik a helységből vették fel nevüket is. Később a Török család, Werbőczy Imre birtokolta.

Adatok:

Lakosság: 576 fő

Területe: 15 km²

Népsűrűség: 38,4 fő/km²

Látnivalók:

• Almásy-kastély, a község legfontosabb épülete a település külterületén álló, 1902-ben épült, amelyben korábban nevelőotthon működött.
• Falumúzeum
• Bányamúzeum
• Evangélikus templom
• Katolikus templom

A község neve több Nógrád megyei településhez hasonlóan honfoglalás kori törzs Jenő nevéből származik. A „Diós” előtagot valószínűleg csak a XVII. század során kapta.
A község első írásos említése egy istenítéletre bízott peres ügyhöz fűződik. Nevét 1274-ben a váci káptalan oklevele említette először Jenew néven. Diósjenő Jenő (vár) már a kőkor óta lakott hely lehetett, a környéken talált kőkorból származó leletek szerint. Diósjenő község Budapesttől mintegy 60 km-re Nógrád megye nyugati részén a Börzsöny lábánál fekszik. A település könnyen megközelíthető autóval 2-es számú főútról, Nógrádon keresztül, illetve vasúton a MÁV 75-ös számú (Vác–Balassagyarmat) vonalain. A falu, mely bírájának választotta Kossuth Lajost Nógrád megye legnyugatibb településeinek egyike a két tava és strandja végett kedvelt kiránduló, horgász-, valamint nyaralási és vadászati lehetőségeiről is nevezetes 2768 lakosú település. A festői üdülőhelyű község területének döntő része a Duna-Ipoly Nemzeti Park Börzsönyi Tájegységéhez tartozik. A falu fő vonzerejét ma is a Börzsöny jelenti, de sokakat vonz a falutól fél órás sétával elérhető halastó is. Hírességek kiknek neve a településhez kötődik: Surányi Endre író és feltaláló, aki 1912-ben született Diósjenőn, valamint, Szentgyörgyi István színművész 1842. február 20-án született, elemi tanulmányait a Diósjenői iskolában végezte.

Adatok:

Lakosság: 2756 fő

Területe: 58 km²

Népsűrűsége: 47,52 fő/km²

Látnivalók:

• Római katolikus templom 1788-ban építették
• Református templom 1791-ben épült
• Tájház 2010 nyarán nyílt meg
• Pincesor 1830-as években épültek
• Marcus Aurelius emlékműve
• Kápolna 1993-ban építtette a katolikus egyház

Budapesttől mintegy 65 kilométere északra található, a 2-es számú főútvonalon. Balassagyarmattól hozzávetőleg 17 kilométere délnyugatra, a parassapusztai határátkelőtől pedig 15 kilométere délkeletre helyezkedik el a Börzsöny hegység északkeleti lábánál. Vonattal a MÁV 75-ös számú (Vác–Diósjenő–Drégelypalánk–Balassagyarmat) vonalán közelíthető meg. A 75-ös számú vonal a Börzsöny lábánál és az Ipoly völgyében vezet, hazánk egyik legszebb vasútvonala. A település környéke már a kőkorban is lakott volt, kő- és bronzkori leletek is előkerültek a község határában. Neve az ótörök eredetű “berendi” népnévből származik, melynek jelentése “megadta magát”. A község nevében a Berény utótag kabar törzsnévből keletkezett. Első okleveles említése 1393-ban történt, amikor a Losonczy család volt a település birtokosa. A faluhoz tartozó Szomolyapuszta a középkorban önálló település volt, 1274-ben a Johannita Lovagrendnek önálló rendháza volt itt, ami azonban a századok folyamán teljesen elpusztult. Borsosberény jelenlegi katolikus temploma 1728 és 1730 között épült. Az egyik kúriát 1826-ban Tihanyi Tamás építtette, majd később a Mocsáryak tulajdonába került. A másik kúriát Bartakovich Ágoston építtette. A vasút 1909-re épült ki. A falutól nyugatra lévő hegyek a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartoznak. Borsosberény tagja a Sugárkankalin Turisztikai Egyesületnek, melynek célja térség turizmusának fejlesztése, és természeti értékeinek bemutatása. A község a Palóc út egyik állomása is.

Adatok:

Lakosság: 954 fő

Területe: 20 km²

Népsűrűség: 47,7 fő/km²

Látnivalók:

• 18. századi római katolikus templom, Borsosberény, Petőfi út 1.
• 1826-ban épített Tihanyi-Mocsáry kúria, Borsosberény, Rákóczi út 2.
• Börzsöny Turistaház
• Muskátli vendégház Borsosberény, Rákóczi út 1.

Nógrád megye délnyugati részén található a Börzsöny szomszédságában. A település megközelíthető a 2-es számú főútról, vagy vasúton a 75-ös számú (Vác-Balassagyarmat) vonalon. Berkenyéről szóló írásokban feljegyezték, hogy 1717-ben a terület akkori birtokos, a váci püspök népesítette be Németországból származó telepesekkel, ezek a telepesek Frankóniából jöttek. Lakóinak nagy része ma is német anyanyelvű. A település német neve: Berkina. Házai magukon viselik a német betelepülők stílusát. A község azon a vidéken fekszik, ahol hagyományosan fontos a málna (és egyéb gyümölcsök) termelése. Berkenyén 1996 óta magas minőségű biogyümölcs termeléssel is foglalkoznak és több európai országba exportálnak gyümölcsöt. A Nógrádi Főesperesség plébániái között Berkenyét 1629-ben említik először. A település zsákfalu, mindössze 599 lelket számlál. Az utcák rendezettek, ápoltak, nyaranta rengeteg rózsa és egyéb virág szegélyezi a főutcát, ami a Kossuth névre hallgat. Egy kisebb völgyben fekszik a falu, melynek alján a Morgó patak duruzsol, és egy hangulatos kis tóvá szélesedik. A lakosság nagy része vallásos, és egy szépen felújított templom várja a hívőket. A település a Duna Ipoly Nemzeti Park határát érinti, a hegyi levegő és a források kristálytiszta vize mindenkit magával ragad. Berkenye a nyugalom szigete. A falu egy kis ékszerdoboz a dombhátak rejtekében és a mesés erdők ölelésében.

Adatok:

Lakosság: 599 fő

Területe: 13 km²

Népsűrűsége: 46,07 fő/km²

Látnivalók:

• Berkenye Falumúzeum
• Berkenye Vendégház
• Csigahegyi Horgásztó
• Szent Anna Fogadó

Manapság a Szent Anna panzió és a táj szépsége vonzza ide leginkább a látogatókat. A panzió remek konyhával rendelkezik, ami egyben étteremként is funkcionál. A település 1990-ig közigazgatásilag Nógrádhoz tartozott, majd ezután önálló hivatalt hozott létre. A szétválás után Berkenye rohamos fejlődésnek indult, de sajnos a községnek csak óvodája és alsó-tagozatos iskolája van.

A falu elnevezése puszta személynévből keletkezett magyar névadással, az alapjául szolgáló személynév a bán méltóságnévnek a származéka. Bánk kis településként húzódik meg a Cserhát és a Börzsöny lábánál. Története régmúlt időkre nyúlik vissza. A település első említését a Zsigmond kori oklevéltárban találtuk meg egy 1405-ből származó íráson. Bánk Nógrád megye délnyugati részén található község. Fekvését, a táj jellegét a Cserhát dombjai határozzák meg. Bánk “összkomfortos” település, nevezetessége a “tengerszeméről” elnevezett, festői környezetű, erdőségekkel határolt Bánki-tó. Ma északról a hagyományos falu utcái, délről pedig a jelentősen megnövekedett “üdülőfalu” szinte körbeöleli a tavat. Ma már szépen kialakított sokoldalú szolgáltatást nyújtó strandfürdő várja egész nyáron látogatóit. Teljes közművesítés mellett kiváló szálláshelyek, vendéglátóegységek, és a legfontosabb cikkeket árusító kereskedések is megtalálhatók a községben. A település lakói híven őrzik, a szlovák nemzetiségi hagyományaikat, nagy gondot fordítanak a népi és a nemzetiségi kultúra ápolására is.

Adatok:

Lakosság: 646 fő

Területe: 10 km²

Népsűrűség: 64,6 fő/km²

További látnivalók:

• Bánk gyöngye Panzió
• HM ReCreativ Kht. Bánki Üdülője
• Nádas Kemping
• Tó Hotel

Az állandó lakosok száma 646 fő, de a nyári időszakban folyamatosan mintegy 2500 ember él itt, s a hétvégeken néha 4000-5000 látogató is megfordul a településen. Nem véletlen, hogy ilyen kedvelt a környék és maga Bánk. Az ide látogatókat mindig megkülönböztetett vendégszeretet fogadja, és a hagyományos falusi vendéglátás mellett minden rendelkezésre áll, ami egy kellemes hétvége, vagy néhány hét eltöltéséhez szükséges. Zenés éttermek, kempingek, kereskedelmi egységek is felkészülten várják a látogatót, s a sportot kedvelők sem csalódhatnak. Sajnos a település csak közúton közelíthető meg, a 2. számú főútról Rétság után kell letérni a Bánkra vezető útra.

A szlovák nemzetiségű község a Nyugat – Cserhát festői völgyében, a 423 m magas Kőhegy lábánál fekszik. A település birtokosa 1507 – 1541 – ig Werbőczy István volt, aki országbíróként itt írta a híres Hármas könyvet (Tripartitumot), mellyel 1514 – re készült el és évszázadokon át a nemesség jogforrása lett. A falu híres szülötte báró Andreánszky Gábor, a neves botanikus, az MTA levelező tagja. Az Alsópetényre érkezőket a Werbőczyre utaló “Hármas könyvhöz” címzett jó hírű fogadó várja.

A Prónay – kastély barokk, 1750 körül épült. A templomdombot körbejárva régi szép kőkeresztek jelzik, hogy itt volt az ősi temetkezési hely. A Gyurcsányi család kriptája és a kripta felett álló Werbőczy – emlékmű is a község látnivalói közé tartozik.

Adatok:

Lakosság: 577 fő

Területe: 20 km²

Népsűrűsége: 28,85 fő/km²

 További látnivalók:

• Andreánszky – kúria parkja. Természetvédelmi terület.
• Harangláb  – műemlék: egyházi épület 2617 Alsópetény, Fűzfa sor 2.
• Gyurcsányi-Prónay kastély: 1750 körül épült, barokk stílusban. Jelenleg három épülete áll. Parkja védett természeti érték. 2617 Alsópetény, Kossuth Lajos utca 36-38.
• Werbőczy – gúla  Gyurcsányi Ignác felesége állíttatta 1791 – ben.
• Zsidó temető  2617 Alsópetény, Temető